Október a régi római év nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta a nevét, ekkor még ugyanis az év első hónapja március volt. Csak Julius Caesar idejében, a január és a február hónapok beszúrása után lett október az év tizedik hónapja.

Népszokások tekintetében október hónap jeles napjai a márciusi ünnepek ellentétei. Régen a katonák, a márciusban használt fegyvereiket októberben beolajozták és eltették, a földművesek a márciusban munkába állított és egész nyáron át használt szerszámaikat októberben eltették és a halászok a márciusban vízre bocsájtott hajóikat októberben partra húzták és télire száraz helyre tették.

Európában az október, hasonlóan a szeptemberhez, a betakarítás és a szüret ideje, de ilyenkor van itt az ideje az őszi vetésnek is. Népi időjósaink ha októberben kövér nyulakat láttak, hosszú telet, nagy havat jósoltak, a fákról nehézkesen lehulló falevelekből kemény télre, a következő évben pedig sok hernyóra és gyenge gyümölcstermésre következtettek.

Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítója, aki az evangéliumi szegénységet, irgalmasságot és alázatosságot hirdette. Szent Ferenctől sokan remélnek vigaszt, többek között ő patrónusa az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a magányos haldoklóknak.

Faluhelyen ilyenkor szokás volt kotlóst ültetni, s a csirkék megóvására nyírfaágat tettek a fészekaljba. Szintén hagyományos volt ezen a héten a hegyekben ostorral durrogtatni a gonosz szellemek elűzése végett.

Ez a nap Avilai (Nagy) Szent Teréz ünnepe, nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Egyes országrészekben ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, tilos volt mosni és kenyeret sütni.

Ezen a napon az egyház Szent Lukács evangélistára emlékezik. Úgy tartják, ő a szerzője az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyvének. A Biblia szerint orvos volt, ezért ő a kórházak és sebészek, valamint a gyógyfürdők védőszentje. A keresztény hagyomány szerint ő volt az első ikonográfus aki lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit ezért a művészek pártfogójaként is tisztelik.

A legenda szerinti Szent Vendel VII.században élt ír királyfi volt, aki remeteként élt, majd később egy birtokoshoz szegődött, ahol a nyájat ellenőrizte, ezért tartják a pásztorok védőszentjének. Szobrán pásztoröltözetben, lábánál kutyával ábrázolták. Úgy tartották, ha ilyenkor állatvész pusztított, Vendel viszi az állatokat.

Népi időjósló nap, mely szerint ha ezen a napon szép az idő, karácsonyig az is marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

A IV.századi keresztényüldözések idején vértanúhalált halt Szent Dömötör a juhászok védőszentje. Juhászújévnek is nevezték ezt a napot, mert ezen a napon számoltatták el a juhászokat, illetve

ilyenkor hosszabbították meg a szolgálatukat. Ekkor a juhászok birkapaprikást főztek, feleségeik bélest sütöttek. Az ország egyes részein ilyenkor többnapos mulatságot, juhászbált tartottak. Az időjósok, a Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének vélték.

Tokaj-Hegyalján ez a szüret napja, melynek végeztével szüreti bálokat tartanak. Másutt ezen a napon kezdődik a kukoricafosztás.