FŐTT KUKORICA, A NYÁR ÍZES CSODÁJA

Minden bizonnyal a kukorica a legismertebb és legkedveltebb gabonafélék egyike, amely igencsak jó hatással van a szervezetre. A főtt vagy sült kukorica sárga színe minden szemet megcsiklandoz. A kukorica igen laktató, kellő energiát biztosít a szervezet számára.

A kukorica népszerűsége Kolumbusz Kristóf nevéhez köthető, hiszen ő hozta át Európába Közép-Amerikából. A kukorica íze igazi múltba nyúlik vissza az italok és a liszt történetébe, napjainkban azonban a hangsúly a gabonaféle szervezetre gyakorolt hatása miatt terjed egyre jobban.

Magas rost, folsav, magnézium, foszfor, mangán, C-vitamin, B1 és B5 vitamin tartalmának köszönhetően kellő energiát biztosít a szervezet számára. A benne található magnézium megelőzi a szívinfarktust, a fólsav pedig energiát ad a szervezetnek, segíti a lipidek és poliszaharidok anyagcseréjét.

Egy másik kémiai elem, amely nagy mennyiségben megtalálható a kukoricában, az a beta-cryptoxanthin, amely egy olyan vegyület, amely a narancssárga gyümölcsök héjában található, és amely segít a tüdőrák megelőzésében.
A kukoricában telítetlen (csaknem 90%-ban) és telített zsírsavakat is találunk. Az E-vitamin, amely kisebb koncentrációban van jelen a kukoricában, segít a sejtek megújulásában és megnöveli az oxigén mennyiségét a vérben. Ezek mellett, csökkenti a koleszterinszintet. Ezért, só és vaj nélkül, a kukorica fogyasztása hatásos lehet a szívbetegségek megelőzésében.

Való tény, hogy főzés során a kukorica veszít tápláló értékéből, de ezek 60%-a így is megmarad. A kukorica gyakori fogyasztása kiűzi a toxikus anyagokat a szervezetből.

Fogyasztása a legegyszerűbb formában javasolt. Más élelmiszerekkel együtt való fogyasztása nagyban megnöveli kalóriahozamát. A kukorica tiamint is tartalmaz, amely a kognitív képességek megtartásáért felelős, csökkenti az agy öregedési folyamatát. Ugyanakkor a tiamin pozitív hatással van az idegrendszerre, kedvező hatással van a pszichikai állapotra. Ennek hiánya az Alzheimer-kór kialakulásához vezet.

Vizelethajtó hatása van, a benne levő komponensek szabályozzák a bélműködést és elkerülik az emésztési gondokat. A kukorica gyakori fogyasztása erősíti az immunrendszert és megelőzi a vastagbélrák kialakulását.

Figyelem! A nyersen fogyasztott kukoricaszemek sokszor allergiát okozhatnak. Ugyanakkor a genetikailag módosított kukorica káros hatással lehet a szervezetre, hatást gyakorol a nemzőképességre és megbetegíti a májat, valamint a veséket. Kerüljük a genetikailag módosított kukorica fogyasztását.

Milyen a jó kukorica?

A jó főtt kukorica sorsa eleve el van rendelve. Ha jó minőségűt veszünk, akkor már félig zsebben van a siker. De honnan tudjuk, melyik a jó? Alapfeltétel: friss csemegekukoricát vegyünk. A takarmánykukorica, bármennyire is szeretne hasonlítani a csemegére, nem jó, kerüljük nagy ívben.

Ne vegyük meg azt, amelynek külső levelei fonnyadtak, szárazak, megsárgultak. A zöld levél már jó kezdés. Ha ez megvan, érdemes kicsit széthúzni a zöld héját és megnézni, milyenek a kukoricaszemek. Alapvető, hogy a szemek ne legyenek “horpadtak”, az azt jelenti, már öreg a kukorica, ha ilyet látunk, menjünk tovább.

Nem jó, ha túl apró, vagy túl ritka, de az sem szerencsés, ha nagyon-nagyon sűrű. Ha megkarcolunk egy kukoricaszemet, és fehér, tejszerű anyag csordul ki belőle, akkor jó nyomon vagyunk, az általában friss kukoricát jelent. Ha viszont a csöve rózsaszínes/pirosas, akkor tegyük vissza, mert az takarmánykukorica. Az a jó, ha fehér vagy sárga a csöve.